Pár hónapja elkezdtem a "Hogyan segítsünk a környékünkön élő kóbor macskákon?" projekt leírását (1. rész itt), de aztán félbe maradt. Most, hogy jön a tél, mindennél aktuálisabb lett, ezért folytatom, abban bízva, hogy ezzel másokat is arra inspirálok, hogy segítsen pár kóbor cicán. Nem kell nagy dologra gondolni, naponta egyszer vizet és kaját adni mindenki tud, aki rászánja magát.
Lucky-t tehát mindent este, sötétedés után etettem, és ő mindig ott is volt. Szinte azonnal megszokta, hogy megyek, és várt engem a szokott helyünkön. Én mindig megvártam, hogy megegye, amit hoztam, így engem is szokott. Idővel egyre közelebb engedett magához. Néha jöttek más macskák is, az anyukája (én legalább is annak gondolom) Lucy, aki nála sokkal félénkebb cica, csak párszor látogatott meg, és akkor is pár falat után gyorsan elrohant. De egy nagy, fekete kandúr többször is feltűnt, őt mindig kicsit arrébb csaltam, hogy ne zavarja Lucky-t. Ja, és egy süni is meglátogatott néha :) A sünök tápláléka ugye hasonló a macskákéhoz, ők is húsevők, a macskakaját is szeretik.
Tehát amit csináltam eddig:
- kb. 3 héten keresztül minden este kimentem és vittem kaját
- ugyanakkor, ugyanoda mentem
- egyre tovább maradtam ott, etetés után is
- mindig nap egy kicsit közelebb merészkedtem
Ezeknek köszönhetően elkezdett bennem bízni. Ez kifejezetten jó, és majd meglátjátok, hogy 1 hónap után milyen eredményeket értem el :) A következő részben megtudjátok, milyen cseles módon állapítottam meg a nemét, és hagyta-e, hogy simogassam :)
