Lucifer barátot szerzett
2015. május 07. írta: Macska_fogó

Lucifer barátot szerzett

Lucifer, avagy hogyan lesz ördögből kiscica?

Emlékeztek még Luciferre, a foltos orrú félős cicára, aki rohamléptekben lett bújós kandúr? Jó ideje már a gazdis cicák boldog életét éli, most pedig társat is kapott. Azt elárulom, hogy az örökbe adott cicáim gazdijaival tartom a kapcsolatot, szoktam látogatni őket és mindig örülök a beszámolóknak és képeknek. Azt szoktam mondani, hogy amelyik cica egyszer már betette a lábát hozzám, kicsit mindig az enyém marad. Ezeket a sorokat és a képeket külön jó volt látni :) Olvassátok el a gazdi beszámolóját, amiből az is kiderül, miért jobb két cica, mint egy!

img_20150419_172500_1.jpg

Lucifer felhőtlenül van és továbbra is kis királyként uralja a birodalmát. A legnagyobb változás ami azóta történt, hogy találkoztatok, hogy többen lettünk egy cicával. :)

Egy hirtelen jött elhatározás után került hozzánk februárban Philippe, a 4 éves ivartalanított keverék kandúr cica. Az anyukáját mentette egy nagyon kedves hölgy, aki szintén elkötelezett cicamentő, akárcsak te.
A nagy találkozáskor Luci elsőre odasomfordált a szállítóhoz és kíváncsian szaglászta, ki lehet a dobozban. Eleinte volt némi fújás és sértődés, de ami nagyon meglepett minket is, az  volt, hogy nagyjából egy hét kellett ahhoz, hogy teljesen elfogadják egymást. A két cica szöges ellentéte egymásnak, de mára már igazi nagy barátok. Fürdetik egymást, összebújva alszanak, SŐT együtt játszanak. :) Időnként, ha Philippe túlmegy a határon Lucifer helyreteszi (ez egy levegőbe leadott fülessel merül ki).
Philippe lop, csintalan és időnként nagyon rossz. Nem lehet előtte kint hagyni semmi kaját mert egyből lecsap rá- ilyen esetekben Luci is kiveszi a részét a zsákmány elfogyasztásában. :D Persze mindettől függetlenül imádjuk őt is.

Nagyon figyeltünk rá, mikor az új cica idekerült, hogy mindkettőjüknek ugyanannyi figyelem és szeretgetés járjon. Hál istennek nem volt sem féltékenykedés, sem balhé.

Luci ugyanúgy velünk alszik azóta is, mikor hazaérünk töretlenül kéri a simi adagot, és úgy vesszük észre, hogy egy kicsit aktívabb lett (többet játszik, néha birkózni is szoktak), mióta itt a másik úrfi. Sőt, mintha bátrabb is lenne. Most már nem mindig szalad el a hirtelen mozdulatoknál és nagyon kíváncsi mindenre. Természetesen ha a pocakjukról van szó követelőznek mindketten.
Száz szónak is egy a vége, nagyon szeretik egymást, és láthatóan kiválóan érzik magukat, mi pedig továbbra is azon vagyunk, hogy a legjobbakat biztosítsuk nekik.
Mindketten harmonikus, jókedvű egészséges cicák és végtelen barátságosak és kedvesek. Nagyon nagyon hálásak vagyunk, hogy Ők mindketten az életünk részei lettek, és most már el se tudnánk képzelni az életünket nélkülük. Nap mint nap megnevettetnek és minden pillanat egy kaland ezzel a két kis szőrgombóccal.
img_20140919_211812_1.jpg
A nem állatmentős ismerőseim szokták kérdezni, miért vállalom be ezt a sok fáradtságot. A kötöttségeket, a sok idő, pénz, és energiaráfordítást, miért éri ez meg? Hát ezért. Nézzétek meg, milyen volt Luci az első hetek posztjaiban, és milyen most! Nem kérdés, hogy megérte! És külön köszönet a gazdiknak, akik ilyen jó otthont adtak Lucifernek. 
Ha szeretnétek még több fotót látni Luciferről és Philippe-ről, akkor nézzétek meg az Instagram-fiókjukat (bizony, ilyen is van nekik!): 

A bejegyzés trackback címe:

https://szeretemacicamat.blog.hu/api/trackback/id/tr377433484

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.