Régi és téves sztereotípia, hogy a macskák csak a kajáért vannak az ember mellett. Nyilván nekik is fontos a pocakjuk megtömése, de minden cicagazdi tud olyan sztorit mesélni, hogy a cicája vacsora után hogyan bújik hozzá, lefekvéskor mellé fekszik, napközben az ölébe ül, ezeknek pedig semmi közük sincs ahhoz, hogy éhes-e a cica, vagy hogy mikor fog enni kapni. Egyszerűen csak kötődik hozzánk, sőt, jobban, mint egy kutya (!), még ha ezt máshogyan is mutatja ki. Ez a cikk egyben a nőnapi meglepetésem is a hölgy olvasóimnak, akik egyértelműen többségben vannak a férfiakkal szemben. A cikk végén lévő képek többségén gyönyörű macskák és hölgygazdik képei láthatóak, a képeket a gazdik maguk küldték, bizonyítva, hogy mennyire szereti őket a cicájuk. Itt is köszönöm a közreműködést, én ezzel tisztelgek ma a nők előtt!
Ezért most több oldalról is megközelítem a témát, és a cikket elolvasva már senkinek sem lehet kétsége arról, hogy a cicáink igenis szeretnek minket! Két tudományos kísérletet mutatok be, amiben igazolták a macskák gazdájukhoz való kötődését, utána pedig kiakasztom a cukiságmérőt, mert az általatok küldött fotókkal illusztrálom, hogyan mutatják ki a cicák a szeretetüket!
LEGYÉL PÁRTFOGÓ! Kérlek, hogy támogasd a blogot, akár csak kávé árával, hogy továbbra is minőségi tartalmat tudjak nektek adni, és még több cicának és gazdinak segíteni! Támogatni Patreonon keresztül tudsz, kattints a linkre! Ha tudni szeretnéd, mit kapsz a támogatásért, vagy segítségre van szükséged a regisztrációhoz, a fenti linkeken azt is megtalálod. Köszönöm! |
A hormonok nem hazudnak
Pár éve brit etológusok végeztek egy kísérletet, amiben bebizonyosodott, hogy a macskák érzelmileg is kötődnek a gazdájukhoz. Az oxitocin termelését mérték a gazdi jelenlétében a macskák szervezetében, ezt hívják ugye "szerethormonnak". Ez a hormon akkor szabadul fel az emlősök szervezetében, amikor valakiről gondoskodnak, vagy egy szeretett lénnyel vannak együtt. Laboratóriumi körülmények között is sikerült a macskákban ilyen hormon termelését kimutatni a gazdájukra reagálva, bár jóval kevesebbet, mint a kutyákban.
Ennek a kutatók szerint az is az oka, hogy a macskák evolúciós okokból kevésbé szociálisak, mint a falkaállat ősökkel rendelkező kutyák, és sokkal territoriálisabbak is. Így az idegen környezet - mint a laboratórium, ahol végezték a kísérletet - sokkal jobban megviseli a macskákat, mint a kutyákat. A kutatást végző Paul Zak professzor azon is meglepődött, hogy a laboratóriumi körülmények között egyáltalán oxitocint termeltek a macskák. A neves kutatók véleményéhez én csak annyit tennék hozzá, hogy szerintem a cicák máshogyan szocializálódnak, mint a kutyák, de ez nem jelenti azt, hogy kevésbé szociálisak, ahogy a következő kísérlet ezt be is bizonyítja.
A gyerekhez hasonlóan kötődnek
Egy másik kutatás azt mutatta ki, hogy a "kisbabákhoz és a kutyákhoz hasonlóan a macskák is kimutatnak kötődést a gondozójuk, tehát a gazdájuk felé" - mondja Kristyn Vitale, az Oregoni Állami Egyetem kutatója. A tanulmányukban egy biztosbázis-tesztnek vetettek alá macskákat, hasonlóan ahhoz a teszthekhez, amely a gyermekek és a kutyák kötődését vizsgálják. A tesztben 79 kiscicát és 38 felnőtt macskát figyeltek meg. A macskák két percet töltöttek egy új szobában a gazdájukkal, majd két percet egyedül, majd újabb két percet ismét együtt. Amikor a gazdájuk visszatér a két perces távollét után, a biztosan kötődő macskák kevésbé stresszesek, és figyelmüket megosztják az ember és a környezet között. A kísérlet során bebizonyosodott, hogy
a macskák a kutyáknál is jobban kötődnek hozzánk!
A kutatások alapján kiderült, hogy a kiscicák 64,3 százaléka biztonságosan kötődött, a felnőtt macskáknak pedig 65,8 százaléka. Érdekes, hogy ezek az arányok egybeesnek a gyerekek eredményeivel (65 százalékos biztonságos kötődés), és túlmutatnak a kutyák eredményein (61 százalékos biztonságos kötődés). Ez azért meglepő eredmény, ugye?
Egy kép többet mond ezer szónál
Feltettem nemrég egy kérdést a blog Facebook-csoportjában, hogy szerintetek igaz-e, hogy a cicák csak önző okokból (pl. a kaja) vannak velünk, és ha nem, akkor fotókkal bizonyítsátok, hogy a Ti cicátok bizony szeret titeket.
Ezt nagyon sokan meg is tettétek, ezért most nem is egy, hanem mindjárt három szép nagy galériában meg tudom mutatni, mennyire szeretnek minket a cicáink! Körülbelül ötven képet töltöttetek fel egyetlen nap alatt a posztom alá, ezért nem kis feladat volt ezeket kiválogatni. Ha valakié nem került be, attól elnézést kérek, de nagyon nehéz volt a döntés, majd legközelebb!
A kis bársonytalpúak bújnak, simogatnak, puszit adnak, átölelnek minket, a gazdikat, mi mást jelentene ez, ha nem azt, hogy imádnak? Köszönöm a képeket nektek, és remélem, hogy sokakat, akik eddig hittek ennek az előítéletnek, ez az ötven kép elgondolkoztat, és elkezd nyitni a cicák felé!
Ha kérdésed van cicád viselkedéséve kapcsolatban, tedd fel itt a blogban kommentként, vagy írj a Facebook-oldalon üzenetet! De a Facebook-csoportban is kérhetsz segítséget.
Kérlek, ha tetszett a cikk, segített neked egy írásom, vagy én adtam neked tanácsot amivel sikerült jobban megérteni és "megszelídíteni" a cicádat, akkor támogasd a munkámat, legyél Te is rendszeres pártfogója az oldalnak! Kattints ide a részletekért: https://www.patreon.com/szac