Mivel Lucifer 4 hónap után már gyakorlatilag "készen van", tehát örökbe fogadható (aki szeretne egy dorombolós, bújós cicát, az itt mindent megtalál), ezért új projektbe fogtam. A noés lányok nagy örömére ismét hazahoztam egy esélytelen cicát. Esélytelen, mert ő is mindig elbújt, félt az emberektől, ezért a gazdijelöltek sose látták. Egy hete van nálam, és lehet, hogy összekevertük egy másik macskával, mert Lutri nem ilyen, sőt :)

A "lutri" szó jelentése: kockázatos, bizonytalan. A Noé oldalán ezt található róla: "Lutri gerincsérüléssel került állatotthonunkba. Ideiglenes befogadónál rehabilitálódott és szocializálódott, mivel vad volt. Mára megszelídült bár még félénk. Türelmes gazdinak adjuk örökbe." Adatlapját itt találod.

Az első találkozunk kint a Noéban nem volt a legjobb. A lányok aggódtak Lutri miatt, mert mintha lassabb lett volna, és nem evett pár napja. Próbálták megfogni, de nem sikerült, így hát megkértek engem :) Kis furfanggal, és néhány "harci sérüléssel" sikerült hordozóba tennem, és a vizsgálatok kiderítették, hogy kutya baja. Vagyis macska. Illetve, hát egészséges, na :)

Ezután úgy döntöttem, hogy ha már ilyen jól indult a kapcsolatunk, akkor haza is hozom, biztos örülni fog neki. Először kicsit ellenkezett, de aztán hagyta magát, és egész hazaúton jól viselkedett.

Az első két napot ketrecben töltötte, de nagyon hamar megszokta a többi állatot. Sőt, inkább a többieknek kellett őt megszokniuk, ugyanis Lutri az első bemutatkozásnál rögtön odabújt mindenkihez :) Ezt a cicák kivétel nélkül mind fújással kommentelték. Túl sok volt ez így elsőre :)

Nagyon jók :) Lutri nagyon kíváncsi és aranyos macska. Mindent azonnal fel akart fedezni, pár nap után az ágyon volt. Állatokkal remek a viszonya, más macskákat és a kutyákat is imádja. Az emberektől viszont egyelőre még tart. Ennek ellenére sikerült már simogatni, a fotókon pedig remekül néz ki, igazi fotómodell alkat :) Nézzétek meg a képgalériát mindenképpen!

Nagyon kistestű, szerintem 2 kg az egész macska, de szépen eszik. A félénksége szépen lassan majd elmúlik, ahogy a korábbiaknak is. Ő nem biztos, hogy "ölcica" lesz, de még nagyon fiatal, alig több, mint 1 éves, tehát sokat is változhat. Nagyon meg vagyok elégedve vele, hogy mindössze 1 hét alatt összeszokott a többi állattal, felfedezte az új otthonát, és velem is szépen halad az ismerkedés, még ha nem is túl gyorsan.

 Láthatóan már most sokkal nyugodtabb, talán boldogabb is, és jobb az élete, mint gazdátlanul volt kint a Noéban. Hiába tesznek ugyanis meg kint a lányok mindent értük, az otthon és a gazdi hiányát nem tudják kompenzálni menhelyi körülmények között. Örülök tehát, hogy hazahoztam őt, és esélyt adtam neki ahhoz, hogy boldog, és magabiztos cica legyen belőle. Kövessétek a blogot és a Facebookot, ahol majdnem minden nap teszek ki róla egy vagy több képet, amin keresztül bemutatom, miben fejlődött éppen Lutri. És persze drukkoljatok neki, hogy Félixhez és Luciferhez hasonlóan neki is sikerüljön!