Huh, hát annyi minden történt ezen a héten, hogy felsorolni is hosszú. Velem is alakul a kapcsolata, a simi-projektben is haladtunk. Más cicákkal is elkezdtem a szocializációját, illetve az idegen emberekkel is teszteltem, ez utóbbi volt a legtanulságosabb.
Ő és a száraztáp továbbra sem barátok. Bár egy-két szemet eszik belőle, sosem veti rá magát annyira, mint este a konzervre.
Bennem már kezd megbízni, bújik és dorombol, főleg etetés előtt :) A simogatást viszont még nem engedi, egyszerűen fél az emberi kéztől.Ezért etetés közben szoktam lopni némi simogatást, amit kis morgással szokott jutalmazni :)
Elkezdtem felügyelet mellett kiengedni hozzá más cicákat. A kezdeti morgások után tudomásul veszi őket, és ha nem mennek túl közel, akkor hajlandó megnyugodni. Azért egyedül még nem tudnám nyugodt szívvel hagyni más macskával.
Idegen emberekkel érdekes a viszonya. Már nem ijed meg tőlük, sőt, hízeleg nekik. De ha véletlenül meg akarják simogatni (végül is mit akarna az ember csinálni egy macskával, aki a lábához dörgölődzik, miközben dorombol), akkor megijed és akár ismét támadni akar. Illetve hosszabb idő után (15-20 perc) sok lesz neki, bestresszel és kezelhetetlen lesz. Ez így még nagyon nem jó.
A végére pár heti pillanatképet lessetek meg, az egyiken sütni segít, a másikon elmélkedik :) Alakul a dolog, de még nagyon sok munka kell hozzá.
