Nagyon nehezen fogtam neki ennek a bejegyzésnek, nem is tudom, mit kéne mondanom. Tegnap csináltunk egy komplett vérképet, amiben volt egy nagyon jó hír, és egy nagyon rossz is...
Kezdeném ott, hogy Glóriával múlt év novembere óta járok orvoshoz. Akkor 3,7 kg volt, most 2,5 kg. Kezdtük egy vesebetegséggel, majd lett egy gennyes-véres orrfolyása, és végül kiderült, hogy leukózisos. A veséje nagyon rossz volt, a kreatonin értéke 800 feletti. A normál 180-220 lehet maximum. Egy csoda kellett volna ahhoz, hogy erről a szintről normál értékre, vagy legalább a közelébe menjen a crea, ebben még az orvosok sem bíztak. De a csoda megtörtént, és a kislány kreatonin szintje alig kicsivel van a normál érték felett!
Az orrfolyása is sok kellemetlenséget okozott, legelőször is hogy nem evett eleget, majd már semmit. Persze ebbe a vese is belejátszott, de az is, hogy nem érzett szagokat. Egy antibiotikum váltással, és rendszeres orrmosással és orrcseppel ezt is kikezeltük!
Háromból tehát 2 csodát véghezvittünk! Azonban a harmadik probléma a leukózis... Glória szervezetét elkezdte leépíteni, folyadékot talált az ultrahang a hasüregében, ami a FIP jele is lehet, és nagyon alacsony szintre vitte le a vörösvértestek számát. Valószínűleg a leukó a vöröscsontvelőben szaporodik. A legnagyobb problémát azonban még így is az okozza, hogy 2,5 hete nem eszik önállóan. A kedve jó, mozgékony, reagál a környezetre, érzi is a szagokat, de nem nyúl az ételhez. Ezért azóta fecskendővel etetem, de ezt ugye nem lehet akármeddig játszani, meg kell húzni egy határt, hol mondjuk ki, hogy ez már nem élet. Az orvosi vélemény ugyanis ez alapján a vérkép alapján az, hogy már nem fog sohasem önállóan enni.
Glória most is itt van az ölemben, és mégsem azt érzem rajta, hogy ő ezt már nem akarja. Erő még mindig van benne, mert van hogy az etetésnél olyan erővel nyomja vissza a törött mancsával (!) a kezem, hogy komolyan erőt kell nekem is belevinnem, hogy megetessem :) Iszik, alomra jár, mosakszik, bújik és dorombol. Csak éppen nem eszik. Ezért a következőben állapodtunk meg: ma még kipróbálunk egy antibiotikumot, ami talán növeli a vörösvértestek számát, utána 4 napig nem megyünk dokihoz, ismét itthon lesz. Egy napot éheztetem, semmit se kap enni, és utána meglátjuk, éhes lesz-e annyira, hogy magától is egyen. Ha jövő hét elejére nem jön meg az étvágya, akkor azt a döntést kell meghoznom, amit sosem akartam.
Most kell igazán a drukk kislánynak, hogy kezdjen szépen enni, mert most tényleg az élete múlik rajta.
Ma megyünk tehát dokihoz, odafele megvan a fuvar, de vissza még nincs, Ezért aki ma éjszaka 11-éjfél között éppen ráér, és szeretne nekünk segíteni elvinni minket a III. kerületből a XIII-ba, az jelentkezzen SOS a szeretemacicamatblog@gmail.com emailen. Köszönöm!
