Matuka és a nagy döntés

2019. május 01. 10:20 - Macska_fogó

Matuka, avagy egy kiscica feljegyzései - 9. rész

Ebben a részben Szilvi, Matuka, az utcán talált, leukós kiscica befogadója kénytelen egy olyan döntést meghozni, amit nem kellene egy gazdinak sem. Mivel a leukózis fertőző a többi, egészséges macskára egy olyan cicamenhelyre viszi el, ahol a hozzá hasonlóan beteg cicákkal lehet együtt. De mit szól ehhez Matuka? És meddig élhet még ilyen fiatalon, egy ilyen halálos betegséggel? Írta Véghné Cs. Szilvia.

27_1.JPG

X. fejezet – Miért hagysz el? - avagy mindenhol jó, de legjobb lenne otthon

Még kétszer voltunk a doktoroknál, majd ma Anya kapott mindenféle papírt Vikitől. Gondolom, azért mert már jobban vagyok, és nem kell többet jönnünk. Mondjuk nem annyira bánom…Hopsz! Nem haza megyünk! Már rég otthon kellene lennünk, hamar haza szoktunk érni. Mint kiderült - mert Anya elmagyarázta -, a munkahelyére jöttünk. Elmondta nekem, hogy most a testvére Zsolti és a barátnője, akit Szandinak hívnak, el fognak vinni engem egy olyan helyre - egy Cicaházba -, ahol nagyon szeretik a cicákat, külön helyet kapok és ahol ugyanilyen betegségben levő cicák lesznek. Nem nagyon értem megint, hogy mi ez a hely. Mennyi ideig leszek ott? Egyszer, majd ha meggyógyultam hazajöhetek? Anya megint sír. Ez annyira nem jó érzés nekem és megmondom őszintén, kezdek pánikolni! Azt szeretem, ha mosolyog, és sokat beszél hozzám. Most megint olyan csendes és szomorú…Hosszú, nagyon hosszú utat tettünk meg a Cicaházig, Anya nélkül. Itt egy ketrecbe kerültem. Nagyon el vagyok szomorodva. Itt én nem érzem jól magam! Ahogy körbe nézek, sok cica van körülöttem, szinte mindenhol csak cicák vannak. Mondjuk, ők tudnak szabadon jönni, menni, én meg be vagyok zárva egy ketrecbe. 

Az én szobámban rajtam kívül még három cica van. Fifi, Lala és Borisz. Figyelem őket, de nincs kedvem beszélgetni velük. Anya a játékaimat is becsomagolta – velem együtt –, de ezekkel sincs semmi kedvem játszani. Időnként megjelenik Adrienn, aki meg szokott engem- és a többieket is simogatni. Hoz enni és innivalót, meg gondolom gyógyszert is. De én nem akarok enni! Engem hagyjon mindenki békén! Én az Anyát akarom! Nem akarok itt maradni! Haza akarok menni!

Besötétedett. Itt van a kajcsi előttem, de az én torkomon egy falat sem megy le. Csend van, csak a cicák beszélgetnek egymással. Fura. Nekem még beszélgetni sincs kedvem, pedig Lala nagyon érdeklődik irántam. Legszívesebben lepofoznám! De inkább meg sem mozdulok. Mikor kivilágosodott, ismét megjelent Adrienn. Furcsán nézett, hogy nem nyúltam az ennivalóhoz. Dehogy nyúlok! Én itt nem akarok enni! Mondtam már, hogy haza akarok menni!! – ordítottam. Hallom, ahogy Adrienn rólam beszél valakivel. Lehet Anyával?

28.JPG

- Sajnos Matuka nem eszik semmit, és az alom tálcájában fekszik. Ha simogatjuk, akkor dorombol, de látszik rajta, hogy nem érzi jól magát. Ez ilyenkor elő szokott fordulni, csak gondoltam, mivel kérted, hogy jelezzük, mi van Matukával, ezért hívtalak fel.

Megint sötét van, csak ezek a macskák hangoskodnak itt. Így nem tudok aludni, és éhes is vagyok. De biztosra vehetitek, hogy nem fogok enni! Olyan jó lenne, ha az összes macska egy csapásra eltűnne innen! Nagyon idegesítenek! Egyedül akarok lenni. És különben is… én még mindig csak Anyát akarom. Ismét világos… ismét Adrienn, ismét csodálkozás, és ismét semmi mást nem akarok csak hazamenni! Ezen gondolkoztam mikor meghallottam őt! Mi ez az ismerős hang?? Anya, Te vagy az? Felnéztem és megláttam őt! Igen! Eljött értem Anya! Tudtam! Tudtam, hogy el fogsz jönni! Ilyen szívtelen nem lehetsz, hogy itt hagysz engem! Itt hiába mindenki nagyon kedves, és Fifiék is mondták, hogy itt nagyon jó lesz nekem, de én semmi mást nem akartam, csak Anyával lenni! Itt van Kati is! Dupla öröm! Két ismerős arc és hang, ráadásul az egyik Anya!!!
Anya nagyon sokat beszélt hozzám és játszottunk is. Megetetett, és én ettem is! Olyan jó, hogy itt vagy velem, annyira boldog vagyok! – kiabáltam. Kíváncsi leszek, mikor indulunk!  Várom, hogy benne legyek a Bungiba! Csodálkozom is ezen, de ha ismét belekerülök, akkor az azt jelenti, hogy meggyógyultam és nemsokára otthon leszek!Sajnos nem így történt. Anya megint sírt, megsimogatta a buksimat, elköszöntek és elmentek.Itt hagytak engem. Mérhetetlen fájdalmat és szomorúságot érzek. Miért velem történik ez?

30.JPG

Ma megismertem közelebbről is Évát. Nagyon kedves lány ő is, és látszik rajta, hogy hatalmas szíve van és mosolyognak a szemei is. Igyekszem nem megszeretni őt, mert amúgy én nem akarok ám itt maradni! Hallom, hogy Éva telefonon beszél rólam. Gondolom Anyával. Nem értem, miért érdekli, hogy mi van velem, ha itt hagyott?!

- Ma találkoztam Matukával először, amióta itt van nálunk. Nagyon pici még, jó ha 4-5 hónapos lehet. Sajnos, tudod az a baj, ha egy cica 1 éves kora előtt kapja el a leukózist, akkor az a tapasztalat, hogy nem fogja megélni az első életévét. Nem fogom neked szépíteni Szilvi, én úgy gondolom, Matukának maximum 1-2 hete lehet hátra a kicsi életéből a leletei alapján. Nagyon kevés a fehér vérsejtje és a vörös is fogy rendesen. Én nem azt akarom, hogy elvidd, mert gondozzuk őt, beadjuk a gyógyszereit, de szerintem neki most simogatásra és szeretetre lenne a legnagyobb szüksége, és itt nálunk nem érzi jól magát. Nem kell, most dönteni csak kérlek, gondold át. Ha marad, az sem probléma, mert mi is nagyon szeretjük őt, nagyon cuki cica, és mi tudjuk, hogy jó helye van itt. Csak ő nem tudja. Rendben, Szia!

El voltam képedve…Hogy mi van?? Mi az, hogy egy-két hét? Mi van egy két hét múlva?? Meg mi az, hogy fogynak a vérsejtek? Ezt már a Viktória doktor nénitől is hallottam! Én nem kértem soha vérsejteket! Ha nem kértem, akkor nem baj, ha nem lesznek!  Azt sem tudom, mi az! Anya… gyere értem, kérlek! Hiányoztok! Hiányzik a család, a Kosztos! Mindenki hiányzik! Megígérem, hogy jó leszek! Szót fogok fogadni! Anya… vigyél haza, kérlek!

31.JPG

Sokan azt gondolják, hogy a cicák maguknak való, önző állatok, akik nem kötődnek az emberhez, csak kihasználják. De a fentiek is bizonyítják, hogy már egy rövid, pár hetes időszak után is mekkora kötődés tud kialakulni a gazdájuk felé. Ez tehát már nem kérdés, az viszont igen, hogy mi lesz ezután Matuka sorsa? Szilvi hazaviszi, hogy utolsó napjai boldogok lehessenek, vagy inkább a többi cicája egészségét teszi előtérbe? Van ilyenkor helyes döntés? Te mit tennél? A következő részben fény derül erre.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://szeretemacicamat.blog.hu/api/trackback/id/tr1214797198

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása