Van néhány alapszabály, amiket szem előtt kell tartanunk, ha félős cicát fogadunk be. De én alapvetően minden esetben, akármilyen macskát is viszünk haza, ajánlom ezeknek a megfogadását.
Zárjunk el minden veszélyes helyet!
A macska ne tudjon bebújni a hűtő mögé, a szekrénysor vagy a radiátor mögé. Egyrészt, mert nem férünk hozzá, másrészt, mert veszélyes lehet rá nézve. Megéghet, vagy nem tud kijönni, és sérülést okoz magának. Ezért ezeket torlaszoljuk el mindenképp!
| LEGYÉL PÁRTFOGÓ! Kérlek, hogy támogasd a blogot, akár csak kávé árával, hogy továbbra is minőségi tartalmat tudjak nektek adni, és még több cicának és gazdinak segíteni! Támogatni Patreonon keresztül tudsz, kattints a linkre! Ha tudni szeretnéd, mit kapsz a támogatásért, vagy segítségre van szükséged a regisztrációhoz, a fenti linkeken azt is megtalálod. Köszönöm! |
Zárjunk el minden olyan helyet, ahol nem férünk hozzá!
Félős macskánál az előző és ez a szabály is kiemelten azért fontos még, mert ha a félős cica talál egy jó sötét, elzárt helyet, ahol senki sem zargatja, akkor minden idejét ott tölti. Ez viszont csak azt erősíti meg benne, hogy elbújni jó, a kinti világ pedig félelmetes. Tehát csökkenti az önbizalmát. Mi pedig pont az ellenkezőjét akarjuk elérni, tehát tegyünk dobozokat az ágy alá, hogy ne tudjon bebújni alá.
Kiszökési lehetőségeket szüntessük meg!
Az első időben, amikor a macska még nem érzi magát biztonságban, könnyen előfordulhat, hogy menekülni akar. Ha pedig egy számára idegen környékre kijut a cica, valószínűleg sose látjuk viszont. De akár rögtön tragédiába torkolhat a cica befogadása, ha menekülés közben eltöri a gerincét a bukóra hagyott ablakon. Ezért az ablakokat csukjuk be abban a helyiségben, ahová el akarjuk szállásolni a hazaérkezéskor.
Adjunk neki egy biztonságos zugot!
Ha már minden elbújási és menekülési útvonalat megszüntettünk, adjunk neki egy olyan helyet, ahová visszahúzódhat, ahol biztonságban érezheti magát. Fontos viszont, hogy ne legyen hozzáférhetetlen itt sem a cica, látható legyen, és ő is szemmel tudja tartani onnan a területet! Ez fontos, ugyanis így nagyobb biztonságban fogja magát érezni, és mi is könnyebben közelíthetünk hozzá. Ennek megfelelhet egy papírdoboz, de nekem a képen látható, félig nyitott fekhely jött be leginkább.
Különítsük el!
Ha több állat közé visszük, több okból is fontos az elkülönítés. Egyrészt az esetleges fertőzések átadásának kizárása is lehet ok, de az az egyszerű ok is, hogy ne egyszerre érje az új macskát minden stresszforrás. Éppen elég neki, hogy idegen helyre kerül, egy idegen ember járkál körülötte, nem kell még neki pár macska, vagy kutya, akiktől vagy frászt kap, vagy ők kapnak tőle azt.
Milyen legyen az a helyiség, ahová az első időbe helyezzük?
A macskát pár napig, vagy akár hétig is érdemes egy külön, neki elkülönített helyen tartanom elzárva minden más állattól, ahol viszont ő szabadon mozoghat. Ennek megfelel egy konyha, vagy világos előszoba is. Ne legyen túl szűk, se túl sötét, nyugodt legyen, de ne ingerszegény. A hideg és sötét kamra tehát nem jó választás, de a gyerekünk szobája sem, főleg ha a gyerek tinédzser és dobolni tanul. A helyiségben legyen inkább ablak, legyen így világos, legyen benne lehetősége székre vagy magasabb helyre is felmenni, elbújni viszont ne tudjon. Nem baj, ha ezt a helyiséget mi is használjuk, hiszen meg kell szoknia minket, de az első pár napban igyekezzünk kevesebb időt ott tölteni, és akkor kerüljük a hirtelen mozdulatokat.
Gondoskodjunk az alapvető szükségleteiről!
Ezt talán le se kellene írnom, de azért a biztonság kedvéért: legyen etető- és itatótálja, legyen így szárazeledel és konzerv (a szoktatás elején ez különösen fontos!) kajája is, legalább egy alomtál, és persze bele alom. Lehet még egy fekhely, lehetőleg a félig fedett fajtából, de ezt dobozból is megcsinálhatjuk. Ennyi, játékokat később is vehetünk/csinálhatunk neki, amikor már jobban megismertük, mit szeret, illetve a kaparófa sem létszükséglet, bár tény, hogy nagyon hasznos (ha használja).
Legközelebb kicsit gondolkodni fogunk, hogy tényleg eléggé akarjuk-e ezt, és ha igen a válasz, beleugrunk a dolgok közepébe.
