Minden szinten sok a macska :)
Safranekkel jól kijön Luci :)
Minden szinten sok a macska :)
Safranekkel jól kijön Luci :)
Luci végre két hónap után ölben :) És hangosan dorombol persze :)
Két hónap telt el, mióta hazahoztam Lucót a menhelyről. Nem gondoltam volna, hogy ennyi idő alatt majd ilyen sok haladásról tudok majd beszámolni,
De előtte elnézést kérek tőletek a késlekedésért, és az utóbbi időben kevesebb posztért. Sok minden közbejött sajnos mostanában, többek között betegek lettek a kutyáim. Igyekszem majd ismét sűrűbben posztolni, hogy ne legyetek olvasnivaló hiányában :)
Tehát mit értem el ebben a két hónapban és az utóbbi hétben? Luci szinte egész nap szem előtt van, nem menekül el, ha közelítek, le tudok ülni mellé. Sőt, ő maga is odajön hozzám, és bújik, dorombol, az ölembe mászik :) Ami az elmúlt hét eredménye, az ahhoz kapcsolódik, hogy kétszer is volt vendégség nálam, egyszer egy nagyobb is. Luci persze mindkét alkalommal elbújt, de amint elment mindenki, azonnal előjött, és nem volt stresszes egyáltalán. Ez azért jó, mert így idővel azt is könnyebb lesz elérni, hogy idegenek elől se meneküljön el.
Előlem már egyáltalán nem bújik el, ami két hónap után nagyon jó eredmény. Az előző félős cicánál, Félixnél ehhez jóval több idő kellett. Róla hamarosan szeretnék egy képes összefoglalót is írni. Ő ugyanis már gazdis, és remekül érzi magát, ami nagyban köszönhető a megértő és türelmes gazdinak :)
Visszatérve Luciferre, most az a következő elérendő cél, hogy vendégek érkezésekor se keressen búvóhelyet, hiszen ez kiemelten fontos ahhoz, hogy egy lehetséges gazdijelölt meg tudja őt nézni.
Ebben a részben azt tudhatjátok meg, milyen módszereket ajánlok, amiket én szoktam alkalmazni félős cicák rehabilitációjánál. Semmi bonyolultra ne gondolj, nagyon egyszerű dolgokról van szó, otthon is nyugodtan ki lehet próbálni (sőt, ajánlom, hogy próbáld ki!)
Ezen a héten ismét megtört egy jég: Lucifer ugyanis teljesen megbízva bennem, az ölembe hajtva a fejét dorombol mellettem :) Ezt egyre többször csinálja, és teljes magabiztossággal.
Ha más macska fekszik mellé, már az sem zavarja, sőt, néha ő keresi a társaságot. Közben került mellé egy másik kutya is, de ezt sem okozott neki gondot. Egyre magabiztosabban közlekedik a lakásban, tudja, hogy ez az ő otthona, ahol biztonságban van, és törődnek vele.
Azt hiszem, erre van csak szüksége minden cicának. Sőt, mindannyiunknak erre van szüksége.
Lucifer reggel még visszafeküdt volna aludni :)
Ugye adsz nekem is a kajádból?
A vacsora fontos dolog Luci életében. A kérdés csak az, hogy kinek a vacsorája :D
Másfél hónap telt el, de ha ránézek Lucira, mintha kicserélték volna. Nagyon jó érzés ám látni, hogy jól érzi itt magát, egyre magabiztosabb, és boldog. Ezért éri meg csináltam ezt az egész állatmentős dolgot. A csillogó szemekért, a dorombolásért, és hogy egy életet tudtam megváltoztatni, jó irányba.
Két fontos dolog történt a héten. Az egyik, hogy Luci, ha leülök mellé a fotelba, akkor nemhogy nem menekül el, de bújni és dorombolni kezd! Sőt, ha van nálam párizsi, azt szinte az ölemből eszi!
A másik dolog, hogy a többi macskával is egyre jobb a viszonya, és mer kezdeményezni. Egyik nap saját döntése volt, amikor Safra a kedvenc helyére feküdt, ő pedig ahelyett, hogy máshova ment volna, egyszerűen mellé feküdt. Ez azt jelzi, hogy egyenrangúnak tekinti magát a többi macskával.
A kutyáktól (a héten közben beköltözött még egy kutya) sem fél már annyira, és az egész testbeszédén az látszik, hogy biztonságos otthonnak érzi s lakást. Ki tudja, lehet, hogy most először érez így. És ez tényleg mindent megér. Mentsetek ti is állatokat, higgyétek el, a ti világotok is jobb lesz tőle.
Luci nagyott nyitott a többi állat felé!
Luci talán nem elégedett a fejadaggal? :)
Nem kell. Ha a macskád amúgy elől van sokat, rendszeresen kontaktál veled, és láthatóan az egész lakás az övé, akkor nem kell. De ha három hete már nem láttad, és onnan tudod, hogy él, hogy a reggel letett kaja estére eltűnik, na akkor kötelező.
A "Hogyan szocializáljunk macskát" sorozatomban most összeszedem azokat a dolgokat, amiket egy frissen hazahozott, félős vagy kedves cicával, de semmiképpen se javaslom, hogy megtegyetek. De érdemes ezeket elkerülni a már velünk lakó cicánál is, ha azt akarjuk, hogy jól érezze magát.
Rövid leszek, de annál jobb eredményekről számolok be - éjszakai bagoly rajongóknak. De muszáj azzal kezdenem, honnan indultunk, mert csak így értékelhető igazán, ahová eljutotta, Luciferrel.
Öt hete, amikor elhoztam a menhelyről, közel fél óra kellett a becserkészéséhez. Az első napokban a földön aludt, csak a fekhelyében volt, onnan ki se mozdult. Kivéve, ha túl hirtelen közelítettem felé, mert akkor gyorsan elfutott valami mögé.
Erre a hétre pedig ott tartunk, hogy egyrészt most már a szobában van leginkább, és itt biztonságban érzi magát. Ráadásul olyan helyeken, amik magasabban vannak, és hozzám kötődnek: az ágy és a fotel. De elfoglalta az általam "macskalyuknak" hívott macskabútort is, ami azért fontos, mert szűk, egy kijárata van, és magasan is van. Emellett sokat közlekedik a lakásban, még ha nem is a legmagabiztosabban. Mindezekből azt tudom levonni, hogy biztonságban érzi itt magát, bennem is megbízik. Ezt azzal is alá tudom támasztani, ami ennek a hétnek a legnagyobb eredménye, hogy ha közelítek felé, mér nem kezd el aggódni, és nem fut el! Nézzétek meg ezt a videót! Látjátok, mit csinál, amikor közel megyek hozzá, mielőtt megsimogatom?
Láttátok? Mit csinál? Semmit! Semmi félelem, elfutni eszébe sem jut, sőt, ha figyeltek, odabújik a kezembe! Tökéletes, ez a normális reakció! Hiszen teljesen természetes kell legyen egy cicának, ha valaki odamegy hozzá, és megsimogatja! Persze ez még minden körülmények között nem megy, de ennyi idő után ez hatalmas változás. Főleg, ha belegondolunk, hogy 7 év tapasztalatát alig több, mint egy hónap alatt sikerült felülírni. Még persze van mit csiszolni, de alapvetően jó irányba tartunk.
Drukkoljatok, hogy így haladjunk továbbra is!
Megint új helyet fedezett fel a kis sátánfajzat ;)
Ki tudja, miért jó hír, hogy Luci magától bement ide? :)